Máriagyűdi Kegytemplom

Honfoglalás: Gyödö (Eudu) kun vezér zelepszik meg a templom helyén. Róla kapta ez a hely a Győd, Jud, Gűd, Gyűd majd a Máriagyűd nevet. Itt húzódik a forgalmas Pécs-eszéki római út. A templomdomb alatti forrásnál, mely még ma is ad vizet ahol sokan megpihennek, fatönkre állított Mária-szobor áll itt. A hívők kegyelete veszi körül.

1006 A pécsváradi Bencés atyák kőkápolnácskát emelnek a szobor fölé.

1148 II. Géza királyunk templomot építtet. A gyakori imameghallgatások miatt sokan látogatják. A környéken élő előkelő családok körélye temetkeznek.

1526 Pap nélkül maradt a kegyhely, mert a mohácsi csatában sokan elestek.

1537 Perényi Péter siklósi várúr reformátussá lesz és 51 faluját közöttük Gyűdöt is reformátussá teszi.

1543 Megszálják a törökök. A templom először mecset lesz, majd rácok veszik bérbe, később reformátusok kezére kerül.

1687 Az augusztus 12-i nagyharsányi csatában felszabadul e vidék a török megszállás alól. A templom romos elhanyagolt. A kegyszobor eltűnt! Máriajelenségek rázzák meg az embereket. A katolikusok kezdik visszakövetelni a templomot.

1689 Újra katolikus kézen a templom. A siklósi ferences atyák veszik gondjaikba, kijavítják és újra megindúlnak a zarándokok.

1698 Kaproncáról új kegyszobrot hoznak.

1704 A vidéket kegyetlen rácok dúlják. Előlük Siklósra majd Eszékre mentik a kegyszobrot, a templomot kifosztják. Újra elnéptelenedik.

1706 A Szűzanya újabb jelenésekben hívja az embereket. Megmozdúlnak a hívek, kérik vissza a szobrot, de az eszékiek nem adják. Még ma is ott van a ferences templomban.

1713 Hesselrod Ferenc pécsi megyéspüspök a most is látható kegyszobrot adományozza a templomnak. A kegyelet a régi elvesztíett mintájára aranyszegélyű, szépen ötvözött ezüstruhába öltöztetett az 1700-as évek vége felé. Újabb imameghallgatások tömegesen vonzák ide a búcsúsokat.

1737 Pestisjárvány pusztít a vidéken. Idetódúl a nép segítségért, és a járvány hirtelen megszűnik.

1739 A hálaadományokból elkezdik bővíteni a templomot. Arégiből csak a mostani kegyoltár környékét hagyták meg. A templom mellé lerakják a Ferences Zárda alapjait is. 1742-ben szentelik fel. Sokan vannak aki imájuk meghallgatására meggyógyúlnak, egy 1799-ben felvett jegyzőkönyv 302  személyt sorol fel. Egy leltárban 106  mankó szerepel, melyet a meggyógyúltak hagytak itt.

1805 VII. Prius pápa elismeri a kegyhelyet.

1835 Megépül a gyóntató udvar 10 gyóntató székkel.

1860 A hegyoldalban elhelyezik a fájdalmas Szűzanya szobrát.

1862 Megépítik a kegyoltár alsó részét siklósi márványból, a felső részét fehér márványból 1836-ban alakítják ki.

1900 Felállítják a Kiss György által alkotott jubíleumi keresztet.

1950 Megszüntetik a ferences rendet. A rendházból állami szociális otthon lesz. A kegyhely gondozását egyházmegyés papok veszik át.

1964 Belsőleg, majd 1972-ben külsőleg is felújítják a templomot.

1970 Megépül az új plébániaház, melyet 1958-ban pajtából és istálóból alakítottak ki.

1981 Elkezdődik a zarándokok adományaiböl az oltárok felujítása.

Napjainkban is jelentős zarándokkegyhelyként emlegetik a hívek.

Áldja meg világunkat a Gyűdi Szűzanya, és adjon minden embernek belső békét és megnyugvást.

---

Református Templom Kórós

A templom teljes mennyezetén, és a karzatok melvédjét is beborítják a festett fakazetták. A padok is festettek.

A község közepén álló templom 1793-ban épült. késő barokk stílusban, majd hajóját 1834-ben északi irányban megtoldották, emiatt két jórusa van, és a mannyezet fakazettái is két korszokból valók: a régiek 1795-ből, az újabbak 1835-ből valók.

A teljes mennyezetet beborítják a fakazetták, közülük kilenc sorban hat-hat kazetta készül nem sokkal az építés után. Ezek alapszíne átlós kompozícióban váltósorban: fehér, dordó, kék, sötétkék. A mintákat markáns kontúrokkal,erős színekkel rajzolták. A bővítést követően tizenkét sorban hat-hat kazetta került fel a mennyezetre, midegyiken más vrág-, helyenként madárdiszítés látható.

A karzat melvédbeosztása, ritmusa és (motívuma) megegyezik a kovácshidaival, így gyaníthatóan azonos kéz (a vajszlói Gyarmati János asztalos) munkája.

A díszítőmotivumoknak, színeknek az eredeti jelentéséről így vall 1946-ban Bonyár Péter helyi lakos: ..."annyi szív van, valamennyi család vót akkor. Vótak már nekünk ezek a régiségkutatók. Ezek aztán főkutattak... hogy van nálunk ez a jéddzőkönyvezés...ebben tzalálták meg, hogy az a rajz minden családnak a jelképőt képezi."

A dárvamenti településeken még számos hasonló festett belsővel ellátott templommal találkozhatnak! Élményekben gazdag barangolást kívánunk!

Oldal: Vallás turizmus
Őshonos Magyar Állatfajokat bemutató oldalak - © 2008 - 2024 - magyarallat.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat